Na ez a pillanat is eljött, bár nem kis késéssel és egy extra bejegyzéssel beékelődve, de itt a története az exodusunknak a Bűnös városba. Csak hogy mindenkit előre elszomorítsak, a marketingesünk sokkal jobb mint a szerzőink, uh a Bűnös város becenevet csak ráragasztottuk és a sztori pedig egy klasszik városnézés. Gondoltam jobb letisztázni az ilyesmit még az elején, nehogy aztán a végén jöjjön a csalódás,h elmaradt a csattanó.

Tehát már jóideje elhatároztuk,h el kéne menni New Yorkba várost nézni, mert nagyon közel van és mégis csak ezt nézegetjük már jó néhány éve a képernyőkön keresztül. (Jóbarátok, Így jártam anyátokkal, Sötét zsaruk, Sex és New York – nem mintha én valaha is láttam volna egy részt abból a fertőből …:) )

Mellékszál – egyébként a Sötét zsaruk főhadiszállása tényleg létezik. A helyi telefon társaság elosztó központja is lehetne akár, ami Manhattan közepén egy 168 méter magas ablaktalan épület (mivel így jobba hőszigetelése)amiben csak kapcsolószekrények meg számítógépek vannak,  de nem az :)

Hanem a Brooklyn-t Manhattannel összekötő kocsi alagút ventilátor épülete.

Mellékszáll vége

Tehát pár hete egy közeli kocsmában néztük a focimeccset vasárnap és szóba elegyedtünk más vendégekkel, akik amint meghallották,h hova készülünk rögtön kisegítettek néhány ötlettel, hogy hogyan is kellene eljutnunk a legolcsóbban, leggyorsabban vagy a legkényelmesebben New York-ba. Volt ott vonat, busz, idemenj, ott szállj át stb. Mi végül a buszos megoldást választottuk, ami a legolcsóbb, viszonylag jó helyen rak le a városban és közvetlen. Jó korán indultunk mivel 3 óra az út,h legyen időnk várost nézni. A Csuszi a kedves magyar kollegáimtól búcsúajándékba kapott útikönyvemből összeállított egy sétát, ami érint majd jó sok érdekességet.

Ezekkel felszerelkezve rendeltünk egy UBER fuvart reggel, ami levitt minket 6ra a buszpályaudvarra. Itt megjegyezném,h nagyon bírom ezt az Ubert. Tök jó árban van, és mindig jókat beszélgetünk a sofőrökkel is, ráadásul még a borravalót sem várják el, nemúgy mint a sima taxisok. Tehát felhuppantunk a kétemeletes busz felső szintjére,h jobb legyen a kilátás és én persze, ahogy szoktam a  járműveken - amik zúgnak és nem kell őket nekem vezetni - 5 perc múlva már szunyáltam is. (itt figyelmeztetnék mindenkit,h aki nem akarja hogy a gyereke „kocskolepsziás” legyen ne azzal altassa,h beteszi és beindítja :) ) Kb 1,5 óra volt mire a busz odaért a Manhattanbe vezető alagút elé, csodálkoztam is hogy milyen hosszú lesz ez az alagút. Aztán megértettem a dolgot, mivel szombaton reggel még egy órába telt mire a kb 8 sávnyi autó összezsúfolódott és bepréselődött a 2 sávos alagútba, onnan pedig már 20 perc alatt a belvárosban voltunk. Amikor megérkeztünk Philadelphiába nagyon szokatlan volt, hogy itt micsoda felhőkarcolók vannak, de mostanra már úgy éreztem hozzászoktam,h a belváros elég monumentális. Hát nem…. New York másképp magas, mint Philadelphia. Ott mindenütt ezek a hatalmas épületek voltak amerre sétálgattunk, na de ne rohanjunk ennyire előre. Megérkezésünk után keresni kellett egy helyet a Csuszinak, ahova bemehet wczni. Na de olyat ami nem is túl tömött de nem is túl üres ahol látjuk hogy van wc de azért nem feltűnő ha bemegy. Na itt azért volt egy kis stressz így reggeli előtt…J De aztán megoldódott minden és kerestünk egy reggeliző helyet ami a korábbi blogban már említett bagel-re volt specializálódva - mivel már rég vágytam egy ilyen reggelire. Bemegyünk, rendelünk, na de hogy…. Én nagyjából tudtam mit szeretnék de a Csuszi ilyenkor mindig leakad, mert ugye lehetett választani kenyeret meg belevalót is, erre a Csuszi mondja,h hát ő egy szokásosat kér a mexikói forma meg , hogy olyan nincs és felajánlja a legáltalánosabb reggeli kombót a tojás+bacon betétet, ami szerintem az egyetlen amit a Csuszi nem szeret. Én magamban már nagyon jól szórakoztam, mivel a mexikói koma persze olyan ékes mexikói akcentussal beszélt, spanyol nyelvben szokásos beszédsebességével,h egy-két szót alig lehetett kihámozni belőleJ Na de végül csak sikerült valamit összehozni , ami egyébként szerencsésen nagyon finom lett és az evés után végre teli hassal megnyugodva indulhattunk neki a városnak.

Első megállónk New York egyik szimbóluma és egy ideig a világ legmagasabb épülete az Empire State Building volt, amit az 5. Sugárúton haladva közelítettünk meg. Erről azt kell tudni,h ez az egyik legkultikusabb út és épület, tehát minden turista ott volt. Nem hiába kellet 1 órát várni az alagút előtt, rohadt sok ember volt, uh amint kezdtünk közelíteni a bejárathoz,h mi most felmegyünk a kilátóba ami a 86. emeleten található, eléggé szardiniás dobozban találtuk magunkat. Ráadásul a Csuszi tériszonyának se tett jót a gondolat,h most körbenézünk 200 méter magasan a város felett, ami szerintem kb 195m rel magasabb, mint amit ő kultivál a kilátóknál, már ha a vadászlesre felmenéseket vesszük alapul. :) Tehát mi ellenállva a tucatnyi mozgó jegyárus csábításának szépen elsétáltunk mellette és megnéztük alulról, ami egyébként ugyancsak lenyűgöző látványt nyújt szerintem. Aztán az utunkat a helyi „Keleti” a  Nagy Központi pályaudvar felé vettük, ami kötelező program volt már csak apukám kedvéért is, aki elég otthonosan mozgott a Keletiben anno és vele én is néha. Kívülről is már jelentőségteljes volt, ám belül tárult fel az igazi csoda előttünk az amúgy 100 éves épületben. És a különbség nem csak a Keletiben rohangáló sárga elektromos targoncások hiánya volt. Akik szerintem azt hiszik, hogy az övék az egész pályaudvar és az utazók csak zavaró tényezők a mutyijukban. Amint belép az ember a főcsarnokba eláll a lélegzete a plafonon freskók, mindenütt nagyon cuki jegypénztárak és egy szinttel lejjebb pedig éttermek és bárok mindenütt. És az összes bár televolt, ami nekem nagyon fura, mert ugye otthon a reptereken meg a pályaudvarokon mi sosem ültünk be valamit enni,hogy elüssük az időt az indulásig mert a repterek nagyon drágák, a pályaudvarok meg jó mocskosak…:) Amúgy ez itt nagyon tetszik, mivel a repterek csak kicsit drágábbak (nem többszörösei) a normál árnak ezért az emberek ilyen helyeken is leülnek, olvasgatnak, esznek valamit. (erre gyorsan rá tudtam szokni:) ) Amúgy ez a pályaudvar ma már csak ingázó vonatokat szolgál ki, uh egy csomóan csak vettek valami reggelit+kávét és már rohantak is tovább.

Sétánkat tovább folytatva láttunk még rengeteg érdekességet, majd eljutottunk a Central Park-ba, ami a New York-i filmek másik kedvelt helye. Hétvégén ez is kicsit más, mint ahogy az ember a világ egyik legnagyobb városi parkját képzeli. Ugyanis egy talpalatnyi üres zöld folt nem volt….mindenütt emberek ülnek, állnak, futnak, esznek, lovas hintók és riksások jönnek mennek, de szerintem ez nagyon jó hangulatot csinál. Ha bár egy kicsit azért felturbózva de ilyennek képzeltem a várost tömöttnek, tele emberekkel és egyfolytában pörgéssel. Ami nagyon érdekes volt nekem a parkban az, hogy egy két helyen voltak ilyen nagy(kb 5-10m magas) sziklatömbök véletlenszerűen elszórva, amire mindenki felmászott és/vagy napozott. Egyébként nem túl mélyen sétáltunk be, de nagyon szép kis hely. És külön tetszik,h az emberek kimennek, kifekszenek, olvasgatnak elvannak. Ez valahogy a Város ligetből mindig is hiányzott nekem.

A parkból metróra szállva próbáltunk eljutni a Brooklynt Manhattannel összekötő Brooklyn hídhoz, ami nem olyan egyértelmű feladat, mert a metrók összefutnak együtt mennek majd megint szétágaznak uh észnél kell lenni. Na de mi megtaláltuk a mienket vettünk jegyet szépen felszálltunk majd, látjuk hogy nincs kiírva a megálló ahova mi szeretnénk eljutni. Egy ideig rendben van minden majd más nevek következnek mint amikre számítanánk. Bemondott valamit a vezető is majd próbáltunk tanácsot kérni de az emberek véleménye megoszlott a kérdésben… Végül kiderült,h a metró elkanyarodott valamiért és nem a rendes útján megy. Nekem már ez betette a kaput, hogy a metró elkanyarodik. Nálunk azért ilyenek nincsenek, h akkor most a Deákon dobunk egy jobbost a kék metróval és a következő megálló az Oktogon..:) No itt vége is az első részünknek mivel elég hosszúra sikeredett az iromány, uh a tévelygésünk további részét és azt hogy odataláltunk-e ahova igyekeztünk megtudhatjátok a következő részből.

Innen folytatjuk:)

Ui.: a tura teljes galériáját itt éritek el

https://goo.gl/photos/pzwmTm7ahfCEUDx87